Pünkösdi hátizsákozás 2013.05.19. negyedik nap nagyobb térképen való megjelenítése
Nyolc óra magasságban ébredünk, de még így is elsők vagyunk. Alig lézeng valaki a faluban, mikor elindulunk. Később ez alaposan megváltozik. Első célpontunk a Dunajec-áttörés bejáratát uraló Trzy koruny sziklás csúcsa. Lengyel oldalon is rákérdezünk a tutaj árára, de itt 12 fő kell, meg 12 euró. Kihagyjuk.
Elmellőzzünk egy jegyszedő bódét. Nincs senki, az hisszük megússzuk a jattot.
 |
| Tutajok várnak a vízre bocsájtásra (fotó: Pap Gábor) |
 |
| Gyaloghíd a Dunajecen (fotó: Pap Gábor) |
Elmellőzzünk egy jegyszedő bódét. Nincs senki, az hisszük megússzuk a jattot.
A bódé után egy díszpásztortól jön visszafelé két turista füstölt birkasajttal. Úgy viszik, mintha kincset találtak volna. Gyanús a dolog, mert a környéken 2 birka lézeng. Felfelé egyre több emberrel találkozunk a szépen kiépített ösvényen. Megjelennek a vérbeli fehér teniszcipős vakítóan tiszta ruhás erdei emberek. Jaj, ez nagyon turistás rész. A csúcs előtt közvetlen fizetőkapu áll. Nem tragikus az összeg, és jól kiépített hely. Még a kilátásért nem fizető magyar embernek is elfogadható. Fent igazán fantasztikus a kilátás 180 fokban. Alaposan körbenézünk, térképezünk.
Mehetünk tovább a Zamovkához. A név alapján eleinte várra gondolunk, de inkább valamilyen remeteközösség élhetett itt. Néhány falmaradványon kívül nem sok érdekességet találunk. A Czerlazik és a Sokolica sziklaszirtje viszont kifejezetten látványos. Utóbbi ismét fizetős. A Dunajecen egymást érik a tutajok és rafting csónakok. Nem csoda, vasárnap van és szép idő. Nem számíthatunk sok jóra a part menti sétányon.
 |
| Magas-Tátra a Trzy koruny alatti rétről (fotó: Pap Gábor) |
 |
| Kilátás a Trzy korunyról (fotó: Pap Gábor) |
 |
| Kilátás a Trzy korunyról (fotó: Pap Gábor) |
 |
| Kilátás a Trzy korunyról (fotó: Pap Gábor) |
Mehetünk tovább a Zamovkához. A név alapján eleinte várra gondolunk, de inkább valamilyen remeteközösség élhetett itt. Néhány falmaradványon kívül nem sok érdekességet találunk. A Czerlazik és a Sokolica sziklaszirtje viszont kifejezetten látványos. Utóbbi ismét fizetős. A Dunajecen egymást érik a tutajok és rafting csónakok. Nem csoda, vasárnap van és szép idő. Nem számíthatunk sok jóra a part menti sétányon.
 |
| Kilátás a Czerlazikról (fotó: Pap Gábor) |
 |
| Kilátás a Sokolicáról (fotó: Pap Gábor) |
Egy információs tábláról értesülünk arról, hogy fizetős a rév. Ez egy ilyen hely.
A túlparton aszfaltozott sétány fogad rengeteg gyalogossal és kerékpárossal. A tutajtúra után több lehetőség van visszajutni a kiindulási pontra: kisbusszal, bérelt kerékpárral, vagy gyalog. Sokan viszont csak sétálni jönnek a Dunajec mentén. Párszáz méter múlva az aszfalt egy oldalvölgyben Lesnica felé kanyarodik, a folyó menti út murvásra vált. A tömeg nem enyhül, de a fényképezést és a kilátást nem zavarják. Néhány kerékpáros itt akarja megmutatni milyen keményen tud tekerni, de sok gyalogos sincs figyelemmel a kerékpárosokra. Bő 9 km múlva érünk az áttörés bejáratánál fekvő vörös kolostorhoz.
A kempingbe visszafelé még megkérdezzük mennyibe kerülne a rafting kajak. 24 euró már igazán erős. Nem tetszik az sem, hogy az éttermeknél nincs ártábla. Nem szívesen ül be úgy az ember, hogy nem tudja mennyi az annyi.
 |
| Tutajosok (fotó: Pap Gábor) |
 |
| Dunajec-áttörés (fotó: Pap Gábor) |
 |
| Dunajec-áttörés a Sokolicával (fotó: Pap Gábor) |
 |
| Sziklaszirtek (fotó: Pap Gábor) |
 |
| Dunajec-áttörés (fotó: Pap Gábor) |
 |
| Vörös-kolostor (fotó: Pap Gábor) |
A kempingbe visszafelé még megkérdezzük mennyibe kerülne a rafting kajak. 24 euró már igazán erős. Nem tetszik az sem, hogy az éttermeknél nincs ártábla. Nem szívesen ül be úgy az ember, hogy nem tudja mennyi az annyi.
Bálint el akarja költeni maradék csekély lengyel pénzét, így átsétálunk a híd túloldalán fekvő zöldségeshez. Először veszünk két banánt. Még marad. Aztán veszünk két almát. Még mindig marad egy kevés. Bálint elkezd uborkát válogatni. Darabonként viszi a mérleghez. A 8,5 centis már túl nehéz, a 8,3 még kevés. Inkább leülök és kivárom. A boltos rémületében alig mer kijönni a pénzért.
A kempingben eleinte szabadban próbálunk főzni, de olyan erős a szél, hogy elfújja a lángot, inkább bevonulunk a konyhába. Estére teljesen kiürül a panzió parkolója, be is zárják azt. Korán fekszünk, a hajnali első busszal indul az utolsó félnapos program.
Linkek:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése