2013. szeptember 23., hétfő

Magyarországi forrástúrák a Mátrában 2013. szeptember 21.



Magyarországi Forrástúrák a Mátrában Hosszú táv 2013.09.21. nagyobb térképen való megjelenítése

Nincs térképvázlat az itinerben. Az baj, mert nálam meg térkép nincs. Így jár, aki utolsó pillanatban dönt egy túráról és nincs ideje hazaugrania atlaszért. No, meg gépen sem néztem meg az útvonalat. A rossz tanuló felel. Bízzunk benne, hogy a szalagozás és a leírás elég lesz, bár utóbbi elég szűkszavú.
Gyurival és Ferivel vágok neki, de már az első emelkedőn szétszakadunk. Múlt hét után visszafogott átmozgató tempót terveztem, de hajt a mehetnék. Pulzus az egekben. Ez biztos megbosszulja majd magát, klasszikus elfutás. Csak homályosan sejtem, hogy talán az utolsó harmad lesz jól futható, addig csak szakaszosan. Illene ésszel kezdeni.
Melengetően süt a nap. Túlöltöztem. Egy rövidnadrág elég lenne, meg egy póló mellénnyel. Izzadok rendesen. Az első óra után kilences az átlagom a viszonylag sok szint ellenére. Még egy órát talán bírok így, aztán visszavesszek. Ismerősöket hagyok el, majd a Delelő-kút után rátérek a Koncsúrok és a Múzsla oldalában emelkedő jelzetlen szekérútra. Azon morfondírozom, hogy talán ezen az úton jártam 2006-ban is, mikor a Mátra60-on a zöld háromszögön eltévedtem. Más hasonló jellegű út nincs, csak ez lehet az.
Kis-Cseri-forrásnál figyelmeztet a pontőr, hogy hamarosan szétválik a rövid és a hosszú táv, nekünk balra kell majd fordulni. Pár perccel később favágók és rakodógép dolgozik az úton. Vesztemre pont az útvillában, így nem veszem észre az elágazót, csak egy szalagot. Furcsállom kicsit a lejtőt, mintha a hegyet oldalazva érnénk el a zöld háromszöget, de nem volt időm tegnap térképet nézni, bízom a szalagokban. Mikor meglátom a zöld jelzés akkor jövök rá, hogy bízhatok én a szalagokban, ha az a rövid távosoké. Mehetek vissza. Sejtem, hogy a favágóknál lesz a megoldás kulcsa, nem volt eddig kiágazó út, csak a gép takarhatott. Felírok négy önkéntes kilométert. Többen kérdezik, hogy rossz-e az irány? Nekem igen. Mire visszakapaszkodok már nincs gép, látszik a leágazás.
Másodjára is üdvözlök pár ismerőst. Gyuriék úgy 10 perccel lehetnek előttem. Visszaveszek a tempóból, többet nyerek vele, mintha újra kevernék. Vidróczki-barlangnál még nem jártam. A piros kereszten a terep nem támogatja a rohanást, egész technikás. Érzem már a combom, bár lehet még a múlt hétről maradt macskásság.
Lench-forrásnál keresni kell a szalagozást, mert színe beleolvadt a vöröses avarba. Papír figyelmeztet, hogy szalamandrák lehetnek az úton. Találkozom sárga-fekete pizsamásokkal, de ezek csíkosak és repülnek. Szerencsére ma nincsenek szúrós kedvükben a lódarazsak. Utóbb kiderült, Vera nem volt ilyen szerencsés..
Nem emlékeztem, hogy a zöld kör ennyire emelkedik. A Mátrai LeFaGySz-on kifutottam, igaz a zöld sávot is Fallóskút felé, aztán szépen be is állt a lábam. Zoltán-forrást kis szerencsével találom meg. Jó húzok a frissítő vízből.
Magam mögött hagyom Óvár Bejáratát, majd a nyüzsgő Ágasvári turistaházat is. Könnyebb, haladósabb rész következik, gurulok kicsit a szintek után. Hol lehetnek Gyuriék. Egész jól mennek. Böske-forrásnál találok rájuk. Bárány-kő sosem látott szikláinál be is érem őket. Maradok velük. Lazulni. Legyen ez egy ilyen nap.
Beszélgetve, kocogva vesszük be Fallóskutat, ahol mégsincs etető pont, csak esküvői menet. Azzal nem lakunk jól, Bagolyírtásig ki kell bírni. Jutalomunk nem marad el, Egonék most is nagyszerű ellátásban részesítenek minket. Megújulva indulunk a zöldön tovább. Elképzeléseim szerint a célig most már könnyebb, kevésbé szintes terepnek kell jönnie, ahol lehetett volna javítani az átlagon. A nagy beszélgetés közepette nem vesszük észre a Csederjes-forrást, de erre csak a Dudás-kútnál jövünk rá. Na szép, és még a Múzsla nyeregben sem írtam föl a választ. Egyes, leülhet.
Babik-kútig Attiláékkal beszélgetünk. Töltünk egy utolsót a hűs vízből aztán Ferivel megindulunk a sárga kereszten. Milyen fárasztó ez már Mátra 115-ön sötétben.. Káva lábától Puskaporos-forrásig megszakítjuk szemben a M115-el műsort és egy eleinte kellemetlenül köves úton ereszkedünk alá. Az erdő szélén jókora görögdinnye halom áll. mintha Rudit és Tincát látnám előtte. A célban kiderül, hogy nem tévedtem, megdézsmálták az állatok ellátmányát. Ettől nem merték eltiltani őket a vadászok, de morogtak a túra miatt. Este vadászat lesz. Szarvasbőgés idején? Ja, az csak holnaptól van hivatalosan. Vissza a szemben a Mátra 115-höz.
Mész-Pest kellemetlen kaptatója, most még kellemetlenebb lejtő. A pontőrök által kifeszített kötél nagyban egyszerűsíti dolgunkat. A vizet nem kóstolom meg, továbbra is tartok a kénes víz élettani hatásaitól. Rétek és bozótok között a kopófélben lévő sárga kereszten. Pöröl a gazda, hogy a telkén át megyünk és még nem is köszönünk (téglafal mögött nem látszott). Különben sem járhatnánk erre. Kimérném neki azt a telekhatárt, lehet lenne meglepődés..
Kiérünk a murvás útra, és nem látunk keresztet, csak sávot. Elindulunk hát azon. Na, nem kellett volna. Még egy ajándék kilométer, de végül itt is balra kellett fordulni a zöld négyzeten. János-váránál érjük be Gyurit. Ez a morzsalékos meredély sem kedvencen, de lefelé rosszabb. Tulajdonképpen errefelé kényeztet minket a Mátra115. Egy szarvas barcog a Zám-patak völgyében. Elnézte a naptárat, vagy már nem bírja tovább és menne mindenre ami mozog? Szarvasok, nyulak, sündisznó, vakond egyik sem érezheti magát biztonságban.
Köszvénykútig még egy kis tökön-babon át közlekedés kijár, aztán aszfaltozunk. A faluban érjük Moiwa vezette csapatot, köztük Bálintékkal. Együtt sétálunk be a célba. Feri félünnepélyes keretek között átadja Bálintnak első igazi géljét. Múlt héten csak egy gyümölcspépet sikerül hoznia én komolyan veszem a futóversenyt jeligére. Ezentúl van mit a kirakatba tennie :)





Adatok saját mérés szerint:
Táv (eltévedés mentes): 54,3 km
Szint: 2504 m

Linkek: